Bejelentés



Minden, ami ingatlan!
Jó ingatlan = jó befektetés!

MENÜ










... ha csak 1 millió forintja van saját házra:

http://www.femina.hu/otthon/ez_a_vilag_legolcsobb_csaladi_haza_egymillio_forintert_a_tied_lehet

--------------------------------------------------------------------------------

ÁLTALÁNOS INGATLANJOGI TÁJÉKOZTATÁS itt érhető el:

http://www.ingatlanjog.hu/index_main.php

------------------------------------------------------------------------------

További témák

MENNYIT ÉR A LAKÁSOD?

2011.07.17. | Ötvenentúl.hu / MTI

Az idei első félévben mind a budapesti, mind a vidéki használt téglalakások árai stagnáltak, és bár a panellakások árai a fővárosban 1, vidéken pedig 4 százalékkal estek, a piacon lassú árnövekedésre lehet számítani – közölte saját eladási adatai alapján az Otthon Centrum (OC) franchise hálózat.

A használt téglalakások fajlagos átlagos ára Budapesten 280 ezer, míg vidéken 175 ezer forinton áll négyzetméterenként, a paneleseké a fővárosban 170 ezer, míg vidéken 130 ezer forint. A téglalakások ára 2004-től évi 5-7 százalékkal emelkedett a válságig (2008-ig), a csúcs 310 ezer forint volt négyzetméterenként a fővárosban. Vidéken a csúcs 200 ezer forinthoz közelített. A paneles csúcs Budapesten 210 ezer, míg vidéken 160 ezer forinton állt.

Az árverési kvótarendszer beindulásával a kínálat növekszik, ami az árak esésével járhat, ugyanakkor a kiváró vásárlók színre lépése áremelkedést eredményezhet. Az új egyensúlyi ár a kettő eredőjeként alakul ki – vélik a Otthon Centrum szakértői.

A közlemény idézi a KSH adatait: tavaly a 100 ezer lakosúnál nagyobb városokban a lakásállomány 2,5 százaléka, míg Budapesten 2,2 százaléka cserélt gazdát.

Az Otthon Centrum ez év januári felmérése szerint Budapesten 3200 már felépült, átadott, de még értékesítés alatt álló lakás volt. Ehhez jött hozzá 1100 darab már értékesítés alatt álló, de még el nem készült lakás. Egy évvel korábban az el nem adott lakások teljes száma 6800 volt, tehát az eladatlan újépítésű lakáskészlet – a válság előtti időszakhoz képest megcsappant kereslet mellett is – csökkent. Mivel a fejlesztők jelentősen visszafogták az aktivitásukat, ezért ez a csökkenés folytatódhat – mondta Déry Attila az OC vezető elemzője.

Az OC adatbázisában szereplő lakások 33 százaléka 30 millió forintnál drágább Budapesten, az agglomerációban ez az arány 28, míg vidéken 13 százalék.

------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Mennyibe kerül egy lakás felújítása? Összegyűjtöttük az árakat!

 Lakásunkban időnként kisebb-nagyobb felújításokra kerülhet sor. Mi most összegyűjtöttük az átlagos munkadíjakat. Parketta, villany, festés, hidegburkolás, ablakcsere, vízszerelés, gázszerelés.

A szakemberek a válság miatt sokszor akciókkal csábítják az ügyfeleket, ezért ma nehéz átlagárakat meghatározni. Az általunk összegyűjtött munkadíjaktól is mindig lehet eltérés. Olcsóbb árakkal többnyire a kisebb településeken dolgoznak, míg Budapesten drágábbak a szolgáltatások. Minél több munkát végez el egy adott mester ugyanabban a lakásban, annál több kedvezményt lehet kapni, ezért általánosan érvényes munkadíjakról nem beszélhetünk. Az árak túlnyomó részben a nettó munkadíjakat jelentik, ehhez járul még az áfa megegyezés szerint, valamint az anyagköltség. A kiszállási díj pár ezer forint lehet, amit vagy külön feltüntetnek, vagy ha nagyobb volumenű munkáról van szó, akkor nem is számítanak fel. Ezért a legegyszerűbb munka összköltsége is kb. 5000 forintnál kezdődik.

Parketta-munkák: bontás, csiszolás, lerakás

A parkettázással kapcsolatban alapvetően bontásról, csiszolásról és lerakásról beszélhetünk. Kiszállási díjról ez esetben nem, hiszen a munka volumene miatt azt belekalkulálják az árba. A bontás munkadíja 300-750 Ft/nm között változik függően attól, hogy laminált, ragasztott vagy szegezett parkettáról, esetleg hajópadlóról van-e szó. Ez utóbbi a legdrágább. A lerakás előtt aljzatkiegyenlítésre is szükség lehet, aminek díja általában függ annak vastagságától. Többnyire 3 mm-rel kalkulálnak, aminek négyzetmétere 1400-1500 Ft, és a munkadíj mellett az anyagdíjat is tartalmazza. Az 5 mm-es aljzatkiegyenlítés 1700 Ft/nm-be is kerülhet. A hagyományos (csaphornyos) parketta fektetése ragasztással 1500-2500 Ft/nm. A szegezett parketta fektetése valamivel drágább, itt 1800 forintnál kezdődnek az árak. A laminált parketta lerakása szegővel 1000 Ft, míg a szalagparketta lerakása 1500 Ft/nm. A hagyományos parketta csiszolása, lakkozása és hézagolása átlagosan 2000-2500 Ft/nm-be kerül. Általában 2-4 rétegben lakkoznak, amelyhez hozzá jön még az alapozó is.

Villanyszerelés

A kiszállási díj átlagosan 3000-3500 Ft. Ha a gyorsszervizet vesszük igénybe sürgős hibaelhárítás céljából, akkor a munkadíj plusz 3000-6000 forint/óra között mozoghat. Ha este vagy hétvégén hívjuk őket, akkor 20-30%-os felárra is számíthatunk. Sok honlapon már árkalkulációt is végezhetünk előzetesen, ha az egész lakás elektromos hálózatát meg akarjuk újítani. Az árat többnyire a kiállások (kapcsoló, konnektor, lámpa, TV, telefon, termosztát stb.) száma alapján határozzák meg. De négyzetméter-alapon is szoktak számolni munkadíjat: komplett elektromos felújítás esetén kb. minimum 4000 Ft/nm, míg új elektromos rendszer kiépítése esetén minimum 5000 Ft/nm. Egy 50 nm-es lakás teljes villanyszerelési munkadíja 180-400 ezer forint között mozog, utóbbit már anyagdíjjal együtt számolhatjuk. Egy 80 nm-es lakásban ez az összeg 3 fázis esetén 300-350 ezer forint, míg egy 120 nm-es lakásra már 400-500 ezer forintot számolnak. Egy átlagos ingatlan esetén 1 fázis elegendő (32 amper). A 3 fázisra akkor van szükség, ha olyan berendezéseket akarunk üzemeltetni, amelyeknek nagy a fogyasztásuk.

Az egyes részmunkák munkadíja: lámpa felszerelése 1500-3000 Ft/db, a kapcsoló-konnektor felszerelése kb. 800-1000 Ft/db. Új hálózat kiépítésénél az elektromos szerelvények szerelése 3500-5000 Ft/db, ez a vésést, csövezést, dobozok beépítését, vezetékek behúzását, kötését is magában foglalja. Biztosítéktábla cseréje 14-16 ezer Ft anyagköltséggel, kiszállással, meglévő csengő cseréje 3 ezer Ft, termosztát felszerelése 1100 Ft. Elektromos tűzhely, villanybojler bekötése anyaggal, kiszállással 7-12 ezer Ft, cseréje pedig kb. 50%-kal növeli az árat. Az érintésvédelem esetén az EPH (egyenpotenciálra hozó hálózat) kiépítése és a jegyzőkönyv kb. 12 ezer Ft. A díjak függenek a kiállások számától, hiszen minél több kapcsolóval, lámpával kell foglalkozni, annál olcsóbb az egy munkaegységre jutó díj.

Festés, tapétázás

A festés előtt néha szükség lehet a régi festék lekaparására, ami 300 Ft/nm körül alakul, valamint természetesen glettelésre és csiszolásra, aminek ára kb. 500 Ft/nm. A falfestés diszperzittel 2 rétegben 300-400 Ft/nm, 1 rétegben 250-300 Ft/nm. A nagyon jó állapotú falnál, ha nagyon kevés előkészítő munka akad, a glettelést, csiszolást, falfestést diszperzittel 300-380 Ft/nm-árért megcsinálhatják, a régi használt falnál ez a komplex munkadíj 650-800 Ft/nm. Ha nagyon rossz állapotban van a fal, akkor szükség lehet festékkaparásra, vakolatjavításra, durva csiszolásra, gipszelésre is, ami összesen 1100-1350 Ft/nm-be kerülhet. A régi fanyílászárók esetén a mázolás ára 1500-2500 Ft/nm. Ha csak kissé kopott a nyílászáró, akkor foltgitteléssel együtt 450-500 Ft/nm-áron is megúszhatjuk. Késztapéták esetén a tapétázás ára 600-800 Ft/nm, a fűrészporos tapétázás festéssel együtt 900-1000 Ft/nm. Meszelés jó állapotú felületen 250 Ft/nm, rosszabb felületen az ár 360 Ft/nm-nél kezdődik.

Hidegburkolás

Alapvetően a normál (hálómintás) és a diagonál burkolásról beszélhetünk. A normál fal- és padlóburkolás (kerámia) ára 1000-2500 Ft/nm. A márvány, gránit, üvegmozaik burkolás többe kerül, ekkor elkérhetnek 2500-2700 forintot is négyzetméterenként. Nagy egybefüggő felület esetén az ár közelíti a kerámiaburkolás díját, kisebb, nem egybefüggő felületnél elérheti a 3000 forintos négyzetméterárat. A diagonál fal és padlóburkolás általában 100-200 forinttal többe kerül, mint a hálómintás burkolás. A gyári lábazat rakása 500-1000 Ft/fm, a vágott lábazat 1-200 forinttal többe kerülhet. A lépcső burkolása fokonként 1200-2500 Ft. A burkolat bontása 400-1000 Ft/nm. Aljzatkiegyenlítés 1 cm-ig 250-1000 Ft/nm.

Egyéb kisebb volumenű munkák is a burkolói munkák közé sorolhatók. Így a kádfalazás 2-5 ezer Ft (belépővel 6 ezer Ft), kádbeépítés bekötéssel, beállítással 12 ezer Ft. Mosdópult és konyhapult-építés 10-18 ezer forint között váltakozhat. A zuhanytálca falazás 2-5 ezer Ft. A vízszigetelés 650 Ft/nm, anyagokkal együtt 1400 Ft/nm. Az üvegtégla rakás 5000 Ft/nm. Belső falak építése ytongból 1500 Ft/nm. Az anyagárak így alakulhatnak: mélyalapozó, flexibilis ragasztó, flexibilis fugázó kb. 1100/nm, nem flexibilis ragasztóval kb. 900/nm.

Ablakcsere

Az ablakcsere árát nehéz meghatározni, hiszen ma a piacon az új ablak megvásárlásának ára tartalmazza a régi nyílászáró kiszerelését, és az új beszerelését, kivéve az elszállítást. Mégis ha külön számítjuk a munkadíjat, akkor a bontás nettó 3-4 ezer Ft/nm-be, míg a beépítés 5-6 ezer Ft/nm-be kerülhet. Természetesen a beszerelendő nyílászárók mennyiségétől is függhet ez az ár. A bontási költség is elég változó, attól függően, hogy mennyire bonyolult szerkezetet kell bontani, és mennyire kell megóvni a bontandó szerkezetet, illetve annak környezetét (festés, vakolat, padlóburkolat stb.). Ha pedig el akarjuk szállíttatni a régi nyílászárókat, akkor a konténer rendelése több 10 ezer forintba is kerülhet.

Vízszerelés

A kiszállási díj 3-5 ezer forint. Beltéri vízvezeték szerelése esetén a kiállás az alapegység, ez alapján szokták számolni a munkadíjat. A mosogató és mosogatógépek bekötése vagy cseréje 5-15 ezer forint. Csaptelep csere munkadíja (mosdó, mosogató, kád, zuhany) 5-10 ezer Ft. A WC-öblítő javítása vagy csészecsere 6-15 ezer forint. A villanybojler cseréje, bekötése, beszabályozása, vízkőtelenítse, javítása 12-18 ezer forint mérettől függően. A mosdócsere kb. 10 ezer forint, a kádcsere (beépítése) 10-20 ezer forint/db. Mosdószifon csere: 4500 Ft, anyagköltséggel 6-7 ezer forint. Kádszifon csere: 7000-12000 Ft. Zuhanykabin összeszerelése, beépítése 25 ezer forintnál kezdődik. Darálós WC javítása, tisztítása, beszerelése, cseréje kb. 15-25 ezer. Vízóracsere munkadíja kb. 5000 forint, és ha több vízóráról van szó, akkor a 2. és 3. cseréje már csak 2-3 ezer forintba kerül. A vízóra beépítésének munkadíja kb. 15 ezer forint, míg annak tervezése, tervjóváhagyási díja és ügyintézése 15 ezer forint. Egy új vízórával kapcsolatos teljes összköltsége 25-35 ezer forint.

Gázszerelés

A gáztűzhely és a vízmelegítő javítása típustól, hibától és szükséges anyagtól függően tág határok között mozoghat: 5-14 ezer forint. A konvektor és a Héra javítása, tisztítása 5 ezer forinttól kezdődik. Minél több készülékről van szó, fajlagosan annál olcsóbb. Konvektor cseréje 10-15 ezer Ft. Cserépkályha égő cseréje 15-20 ezer Ft. Vízmelegítő cseréje 15 ezer Ft. Tűzhely bekötésének munkadíja kb. 7 ezer Ft. A fűtésszerelésnél a legnagyobb tétel egy komplex központi fűtésrendszer kiépítése cirkóval, ami akár milliós költség is lehet. (Erről egy korábbi cikkünkben részletesen írtunk). Egy radiátor felszerelése kb. 10-15 ezer Ft. Cirkó-csere munkadíja pedig 25-45 ezer Ft. Feltöltés, légtelenítés, beszabályozás munkadíja 5-8 ezer Ft. Radiátorszelepek cseréje 5 ezer Ft/db.

 ----------------------------------------------------------------------------------------------

Kisebb építési munkák a ház körül – mit építhetünk engedély és bejelentés nélkül?

Számos kisebb építési-felújítási munkát végezhetünk engedély nélkül, amelyek áttekintése ilyenkor tavasszal, a ház és a kert csinosításakor igencsak időszerű. Tudni kell, hogy az engedély nélküli építmények elhelyezésére is vonatkoznak szabályok, melyek közül a legfontosabbakat szintén áttekintjük.

A cikkben szereplő építési szabályok az országos rendeletekben szerepelnek, és alapesetre vonatkoznak (műemléki, vagy más védett területeken jóval szigorúbbak az előírások). Az önkormányzatok a Helyi Építési Szabályzatban, vagy egyéb helyi rendeletben az országosnál szigorúbb szabályozást is előírhatnak. Különösen jellemző ez kerítések, reklámok, az elő- és oldalkertben elhelyezhető építmények esetén. Gyakran van helyi rendelet az állattartásra és nagyobb növények ültetésére vonatkozóan is. Ezért engedély nélküli építés esetén is tájékozódjunk az Építéshatóságon a munkálatok megkezdése előtt.

Lakóház felújítás, hozzáépítés

Általában az épület belső felújítását engedély nélkül végezhetjük, így többek között festés-mázolási munkák, burkolatcsere, nyílászáró csere. Ugyancsak engedély nélkül bonthatunk és építhetünk válaszfalakat, végezhetünk gépészeti és villanyszerelési munkákat. A fenti esetekben engedély csak akkor kell, ha a munkálatok tartószerkezetet érintenek (pl. szerkezeti falba nagyobb ablakot, ajtót építünk), vagy a felújítás kéményt, gázhálózatot érint.

Ha az épületet eredetileg úgy tervezték, hogy alkalmas a tetőtér beépítésre, a tetőteret engedély nélkül beépíthetjük. Kell viszont engedély, ha szerkezetet érint a tetőtér beépítés: pl. a födémet ki kell vágni a lépcső számára, a tetőszerkezetet módosítani kell az ablakok miatt. (Vigyázat! Régebbi lakóházak födéme nem biztos, hogy kellő teherbírással rendelkezik a tetőtér beépítéséhez.)

Az épület külső felújítását ugyancsak engedély nélkül végezhetjük (pl. tetőfedés-, és homlokzat felújítás), beleértve az utólagos hőszigetelést is. A jelenlegi szabály szerint 2002. március 15. előtt épült épület utólagos hőszigetelése a kertrészek kötelező legkisebb méretét (általában családi ház esetén előkert: 5,00 m, oldalkert 3,00 m, hátsókert 6,00 m) 10 cm-rel csökkentheti, és a szigetelés a burkolattal együtt legfeljebb ennyit nyúlhat ki a közterületre.

Az épületünkhöz engedély nélkül építhetünk teraszt, ha nem emelkedik a terepszint fölé 1,00 m-nél magasabbra, azonban a zöldfelület helyileg előírt legkisebb méretét tartani kell. Építhetünk előtetőt is, szigorú keretek között: az előtető legfeljebb 1,00 m-t nyúlhat be a kertrészek kötelező legkisebb méretébe. Az előtető 2,00 m fesztávig és 25,00 m2 építhető engedély nélkül, de az 1,50 m-nél jobban kinyúló rész növeli a telek beépítettségét. Árnyékoló ponyvát viszont 4,00 m fesztávig és 30 m2 területig helyezhetünk el engedély és bejelentés nélkül.

Ha vállalkozást működtetünk otthonunkban, legfeljebb 2,00 m2 felületű reklámot, cégért vagy kirakatszekrényt létesíthetünk engedély nélkül.

Kerítés építése

Általános esetben a kerítés építése nem engedély vagy bejelentés köteles. A kerítést mindig a saját telken kell megépíteni. A szabályok szerint az utcai kerítés, a jobb oldali (oldalhatáron álló beépítés esetén a házhoz csatlakozó) oldalkerítés megépítése kötelességünk. A hátsó kerítés felének megépítése hárul ránk, de ezt célszerű a hátsó szomszéddal közösen építeni. A saját kerítésünk karbantartásáról is gondoskodni kell.

A tömör kerítés 2,50 m-nél, támfalkerítés 3,00 m-nél nem lehet magasabb. A kerítés csak 2,00 m magasság felett, a belső oldalon tartalmazhat balesetveszélyes elemeket (pl. szögesdrótot). Telken belül tömör kerítés nem létesíthető. Üdülőterületen csak áttört, vagy sövénykerítés létesíthető.

Kerti építmények

Engedély nélkül helyezhetőek el a kertben játékok (hinta, csúszda, homokozó, stb.), kerti tűzrakóhely, kemence, füstölő, verem. Ugyancsak engedély nélkül építhetünk szökőkutat, lugast, pergolát és egyéb növénytámaszt, valamint 3,00 m-nél nem magasabb szobrot. Létesíthetünk kerti lépcsőt, lejtőt, 1,00 m-nél alacsonyabb támfalat. Engedély nélkül építhető kisméretű, nem haszonállat tartására szolgáló állatól, kifutó (pl. kutyaól). Önálló kerti tető bárhol a kertben 20 m2 alapterületig építhető.

Ugyancsak szabadon építhető legfeljebb 50,0 m3 térfogatú vagy 1,0 m-nél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, épített kerti tó.

Engedély és bejelentés nélkül létesíthető 6,0 m-nél kisebb építménymagasságú, vagy 60 m3-nél kisebb térfogatú épített siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, föld feletti vagy alatti tartály, tároló és az elhelyezéséhez szükséges építmény, továbbá méretkorlátozás nélkül háztartási szilárd hulladékgyűjtő, -tartály, -tároló.

Közműpótló berendezések közül engedély nélkül építhető zárt, és szikkasztó jellegű szennyvíztározó, napenergia-kollektor, napelem, szélkerék, aggregát.

Növényházat, fóliasátrat a szomszéd telektől legalább 1,50 m-re helyezhetünk el, az alábbi szabályok szerint:

- idényjellegű (évente legfeljebb 180 napra felállított) fóliasátrat 500 m2 területig és legfeljebb 7,00 m magasságig, üvegházat 100 m2 alapterületig és 6,0 m magasságig létesíthetünk engedély nélkül

- állandó jellegű fóliasátrat ugyancsak 500 m2 alapterületig, de legfeljebb 3,00 m magasságig létesíthetünk, üvegházat állandó jelleggel csak engedély vagy bejelentés alapján építhetünk

Kerti építmények elhelyezésnek szabályai

A kerti építmények elhelyezésére is van szabályozás. Ennek célja kettős: egyrészt az utcakép védelme miatt tilos számos építményt az elő-, és oldalkertben elhelyezni. Másrészt az elő-, és oldalkertre vonatkozó szigorú előírások célja az, hogy a közlekedést akadályozó építmény ne kerüljön erre a területre, ne akadályozza a gépkocsi közlekedést az épület mellett, illetve szükség esetén a menekülést, a tűzoltóság felvonulását. Kerti építmény elhelyezésénél ezeket a szempontokat is mindig vegyük figyelembe.

Alapszabály, hogy a telek közterületi (utcai) határvonala felé eső 15 m-es mélységű területrészén állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, valamint ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.

Az előírások szerint az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem lehet:

• növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor,

• szennyvízszikkasztó (talaj-abszorpciós csatornapótló) műtárgy,

• kemence, húsfüstölő,

• állatkifutó,

• trágyatároló, komposztáló, továbbá

• siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló.

A cikkben felsorolt, engedély nélkül építhető létesítmények növelik ingatlanunk értékét, gazdagítják kertünket, és nem utolsó sorban elősegítik az otthon töltött idő kellemesebbé tételét. Az elhelyezési szabályok betartásával a környezet és a szomszédok zavarása nélkül, biztonságosan használhatjuk ingatlanunkat.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Lakóingatlan eladása esetén fizetendőszemélyi jövedelemadó

 

Lakóingatlan eladása esetén akkor keletkezik személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, amennyiben az ingatlan eladására a megszerzését követő öt éven belül kerül sor.

Az értékesítésből származó jövedelem után fizetendő személyi jövedelemadó mértéke 16%. Az adóalap meghatározásakor az értékesítésből származó jövedelmet az ingatlan megszerzését követő 2. évtől csökkenteni kell – eszerint Önt a 2007. évben megszerzett ingatlana kapcsán 2011-ben az értékesítésből származó jövedelem 30%-a után terheli majd adófizetési kötelezettség.

Az ingatlan (ingatlanrész) megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződés az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra került.

(Megjegyzem, hogy az Szja. törvény értelmében adóévnek az adott naptári év minősül, így amennyiben ön 2007-ben szerezte meg ingatlanát, 2011. december 31-ig eladott ingatlan után lesz köteles a jövedelem 30%-a után adót fizetni – függetlenül attól, hogy a szerződés Földhivatali benyújtására 2007. melyik hónapjában került sor.)

 

----------------------------------------------------------------------------------------------

 

Január elsején lép hatályba a szociálpolitikai kedvezmény

 

MTI - 2011.12.08., 10:41

Január elsején lép hatályba a kormány rendelete a lakásépítési támogatásról, s ezzel újra indul a szociálpolitikai kedvezmény a gyermekes, illetve gyermeket vállaló családok számára.

A Magyar Közlönyben 145. számában megjelent lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet szerint vissza nem térítendő támogatás igényelhető a 2010. január elseje után építési-, illetve használatbavételi  engedélyt kapott lakás bekerülési költségére vagy vételárára akkor, ha a négyzetméter ár nem haladja meg a nettó 300 ezer forintot, alacsony energiafogyasztású lakás esetén a 350 ezer forintot.

Két gyermek vállalása esetén - a lakás méretétől függően - 800 ezertől  és 1,3 millió forintig terjed a támogatás összege. Három gyermek esetén 1,2-2  millió,  négy, vagy annál több gyermek vállalása esetén pedig - szintén a mérettől függően - 1,6-2,5 millió forint között lehet vissza nem térítendő támogatást igényelni.  

Orbán Viktor miniszterelnök az otthonteremtési program bejelentését követő napokban egy rádióinterjúban azt mondta,  hogy a számításai szerint 6-12 hónap alatt felfutó program igazi eredménye 2-3 év múlva várható. Azt is közölte, ha a  jogosultak száma ezt indokolja, akkor a becsült keret bővülhet.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a program bejelentésekor, idén októberben arról tájékoztatott, hogy a "szocpol" kifizetések 2012. január elsején kezdődnek. A számítások szerint 4-5 ezer családot érinthet, és a költségvetésben erre 5,2 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

A rendelet a gyermekvállalás teljesítésének idejét az első gyermek vállalása esetén négy, a második esetén nyolc évben rögzít. A fiatal házaspár pedig az, amelyiknek egyik tagja sem töltötte még be a 40. életévét.

Kiemelten kezeli a jogszabály az energiatakarékos, a fokozottan energiatakarékos és az alacsony, a négyzetméterre vetítve évente 25 kilowattóránál kisebb felhasználású lakások építését, mert a támogatás összegét 1,1, 1,2 és 1,3-as szorzókkal számolja.

A lakásépítési támogatás, azaz a "szocpol" igénybevételéhez a házastárs legalább egyik felének 180 nap biztosítási idővel kell rendelkeznie, és nem lehet köztartozása az igénylőnek.

A hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő költség legalább 70 százalékára számlát kell kiállítani, de a számla adója csak olyan lehet, aki  az állami adóhatóságnál nyilvántartott akkor, amikor a számlát a hitelintézetnek benyújtják.

A rendelet kiköti azt is, hogy az épített vagy megvásárolt ingatlanra alapított jelzálogjog nem haladhatja meg a forgalmi érték 80 százalékát.

 -----------------------------------------------------------------------------------------------

Közüzemi szuperbruttó: így adózik a bérbeadás

 

2011. március 02., 06:01

Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az idei évtől mindenképpen az összevont adóalapba számít, már nem lehet az adóterhet külön adózó jövedelemként letudni - kérdések és válaszok

Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az idei évtől mindenképpen az összevont adóalapba számít, már nem lehet az adóterhet külön adózó jövedelemként letudni. Hogy lehet költséget elszámolni, kinek kell az adót befizetni, mikor terheli a bevételt egészségügyi hozzájárulás is? Bérbeadási kisokos a Privátbankártól 

A magánszemély többféleképpen is bérbe adhatja ingatlanát. Ha ezt a tevékenységet valaki egyéni vállalkozóként szeretné végezni, akkor ehhez be kell jelentkeznie a tevékenység megkezdése előtt az állami adóhatósághoz. Itt adószámot kap, illetve kérésére vállalkozói igazolványt állítanak ki a részére. Ebben az esetben az adózó nyugtát, vagy számlát ad az ingatlan-bérbeadásáról. Persze nem kötelező rögtön vállalkozóként kezdeni, lehetőség van "egyszerű" magánszemélyként is a bérbeadásra. Ha ehhez adószámot kér valaki, vagy valamilyen oknál fogva kérnie kell, akkor neki is be kell a tevékenység megkezdése előtt jelentkeznie az adóhatósághoz és az egyéni vállalkozóhoz hasonlóan ő is nyugtát, vagy számlát állít majd ki e tevékenységével kapcsolatban.

A jogszabályi változások miatt ugyanakkor 2010. augusztus 16-ától bizonyos, a törvényben külön meghatározott esetekben nem kötelező az adóhatósághoz bejelentkezni és adószámot kérni - mondta el a Privátbankár.hu megkeresésére Hajnal Péter, BDO Magyarország Könyvelő és Bérszámfejtő Kft. partnere.  A magánszemély ez esetben szigorú számadásúnak nem minősülő számviteli bizonylatot állít ki az ingatlan bérbeadásról (számlatömböt adószám hiányában nem is tudna venni). Az a magánszemély ugyanakkor, aki már rendelkezik adószámmal (mert korábban bejelentkezett) természetesen továbbra is nyugtát, illetve számlát kell hogy adjon az ingatlan-bérbeadásról - teszi hozzá a szakember.

De nem csak a tevékenység végzésének módja, hanem az adózási mód tekintetében is többféle lehetőség adódik, igaz, előbbi jelentős hatással van az utóbbira is. Az egyéni vállalkozó a rá vonatkozó külön szabályok szerint tehet eleget adófizetési kötelezettségének, illetve az egyéni vállalkozókra irányadó szabályozás alapján történik a költségek elszámolása is. Magánszemélyként végzett bérbeadás esetén az ebből származó jövedelmet személyi jövedelemadó és bizonyos esetekben eho fizetési kötelezettség terheli, melyek mind a magánszemélyt terhelik.

A bérbeadásból származó jövedelem magánszemélyek esetében a tavalyi évig kétféle módon adózhatott: vagy külön adózó jövedelemként 25%-os adókulccsal, vagy a bérbeadó választása alapján az összevont adóalap részeként (az adótábla szerint), mint önálló tevékenység. 2011-ben az egységes adókulcs bevezetésével ugyanakkor előbbi lehetőség megszűnt, így  már csak az összevont adóalap részeként - az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint - lehet adózni az ingatlan bérbeadása után.

Mivel összevonandó jövedelemről van szó, szuperbruttósítással (a jövedelem 1,27-szeresének kiszámításával) kell meghatározni az adóalapot és erre kell vetíteni a 16%-os adókulcsot - hangsúlyozta Hajnal Péter. A szakember azonban hozzátette: az önálló tevékenység szerinti adózáson belül is kétféle választási lehetőség adódik, mégpedig a költségelszámolást illetően. A bérbeadó ugyanis dönthet úgy, hogy egy 10%-os diktált költséghányad szerinti adózási módot választ. Ezesetben a bevétel 90% a jövedelem és a költséghányad igazolás nélkül elszámolható. Ekkor nincs szükség a költségek tételes, számlával történő alátámasztására,  de természetesen a bevétel 10%-án felül nincs lehetőség további költségek elszámolására. Amennyiben a tételes költségelszámolást választja valaki, akkor a jövedelem a bevétel számlával igazolt, elszámolható költségekkel csökkentett részével fog megegyezni és ezen különbözet után kell adózni is. Költségként a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadásokat (pl. felújítás), illetve értékcsökkenést lehet elszámolni.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény főszabálya szerint az ingatlan bérbeadása adómentes szolgáltatásnak minősül. Az általános forgalmi adózás rendszerében e mentesség azt jelenti, hogy a bérbeadónak a bérleti díjra nem kell áfát felszámítania, viszont az e tevékenységhez eszközölt beszerzéseinek forgalmi adóját sem vonhatja le. A bérbeadónak lehetősége van ugyanakkor arra, hogy adókötelessé tegye a bérbeadási szolgáltatást.

Az általános szabályoktól eltér ugyanakkor a termőföld bérbeadásának adózása. Az ebből származó jövedelem adómentes, ha a bérleti szerződés időtartama eléri az 5 évet. Ha a mentességi feltételnek nem felel meg valaki, akkor a bevétel egésze külön adózó jövedelemnek számít, mely után 16% jövedelemadót kell fizetni, a szuperbruttósítát azonban itt nem kell alkalmazni.  A BDO Magyarország partnere azt is hozzáteszi, hogy az adózási könnyítéseken felül eho fizetési kötelezettség sem merül fel ezesetben.

Ezt azért is fontos kiemelni, mert egyéb esetekben az ingatlan-bérbeadásból származó, 1 millió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni mindaddig, amíg a magánszemély által fizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék együttes összege az adott évben el nem éri a 450 ezer forintot. A tavalyi évvel ellentétben 2011-ben már nem jelent mentességet az eho alól az sem, ha a bérbe adott lakás a bérbeadó állandó lakóhelye.

Külön figyelmet érdemel a közüzemi díjak kérdése. Ezek alapesetben a bérbeadót terhelik, aki ezt továbbterhelheti a bérlőre. A bérlőre továbbszámlázott közüzemi díjak, mint járulékos szolgáltatások a főszolgáltatás, vagyis az ingatlan-bérbeadás adózásbeli sorsát osztják. Ilyen továbbterhelés esetén az igazolt bekerülési költségek - tételes költségelszámolás esetén - bizonylattal elszámolhatók. Ha azonban a fogyasztásmérő a bérlőre átírásra kerül, akkor közvetlenül a bérlő fizeti annak díját, így fel sem merül a díjak továbbterhelése és költségkénti elszámolása - hívja fel rá a figyelmet Hajnal Péter.

Az adó bevallása egyébként a bérbeadó kötelezettsége, az adózó az éves személyi jövedelemadó-bevallásban tehet ennek eleget. Év közben ettől függetlenül természetesen adóelőleget kell fizetni. A magánszemélyek részére történő bérbeadásból származó jövedelem esetén az előlegfizetési kötelezettség a bérbeadót terheli, mégpedig negyedévente a negyedévet követő hónap 12-éig. Amennyiben a bérbeadó kifizetőtől szerez ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet, akkor bizonyos esetekben a kifizető állapítja meg, vonja le és fizeti be az adóelőleget. Számlaadásra kötelezett adószámmal rendelkező magánszemélytől a kifizető főszabályként nem köteles adóelőleget levonni, csak ha azt a magánszemély kifejezetten kéri. Ha a számlaadásra kötelezett magánszemély nem kéri az adóelőleg levonását, akkor ő maga köteles az adóelőleget megállapítani és megfizetni.

Egyéb esetben - ha a jövedelem kifizetőtől származik - az adóelőleget a kifizető állapítja meg, vonja le és fizeti meg. A kifizető az adóelőleg  és az eho megállapításakor a magánszemély nyilatkozatában foglaltak szerint jár el. A nyilatkozat helyessége a magánszemély felelőssége - jelzi Hajnal Péter. A szakember hozzáteszi: amennyiben a helytelen nyilatkozat miatt utóbb adókülönbözet keletkezik, azt a magánszemélynek utólag magasabb értékben kell megfizetnie, például egészségügyi hozzájárulás esetén ha a hibás nyilatkozat az adózó terhére mutatkozó különbözetet okoz, az ehót 6%-kal növelten kell a tárgyévi személyi jövedelemadó bevallásában bevallania és megfizetnie.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Trükkös bérlők a piacon - Jól vigyázz az albérlőddel!

Bizalmi üzletág a lakáskiadás - ennek megfelelően számos elképesztő történet kering olyan bérlőkről, akik a jónak induló bemutatkozás után egyszer csak mindent - főleg tetemes mennyiségű kifizetetlen számlát - hátrahagyva távoztak, esetleg magát a lakást is majdnem eladták. Íme, öt olyan bérlőtípus, akiknek nem szabad lakást kiadni.


Miközben a lakáseladások évek óta negatív rekordokat döntögetnek, az albérletek frontján alig változott valami, leszámítva azt, hogy viszonylag kevés a lehetőség az árak emelkedésére, hiszen itt is jóval nagyobb a kínálat, mint a kereslet. Sokan ráadásul a háztartás bevételeinek növelése miatt döntenek úgy, hogy a családi ingatlanok közül egyet vagy többet felszabadítanak, és megpróbálnak azok kiadásából egy kis pluszbevételhez jutni. Bár - mint ahogy korábban már megírtuk - a tulajdonosokat sem kell félteni, a leendő bérlők között is vannak olyan típusok, akiket jobb elkerülni.


1. A nagydumás
Az ilyen típusú lakásbérlő sokszor jó példája annak, hogy érdemes néha a szavak mögé is benézni. Jellemzője, hogy fellépése bizalmat keltő, már a telefonban rettenetesen tetszik neki a lakás (noha még egyáltalán nem látta), folyamatosan udvariaskodik, az ingatlan szerinte fantasztikus, a tulajdonos legjobb döntése volt, hogy anno ezt választotta véleménye szerint, és egyáltalán, ő érzi megtisztelve magát, hogy beköltözhet.

Mikor kell gyanút fogni?

Ha láthatóan nem érdeklik, vagy elsiklik fontos információk felett - mint például mennyi a közös költség, hogy alakul a rezsi, mikor kellene fizetni, mi van a szerződésben. Előfordul, hogy rámondja, ő megbízik a tulajdonos szavában, vagy éppen rá sem kérdez ezekre a részletekre. Ilyenkor valószínűsíthető, hogy azért nem érdekli különösebben, mert nem is kíván semmit sem kifizetni. Megeshet, hogy nem is a saját adatait írja a szerződésre (vagy szó nélkül, vagy valamilyen körítéssel, pl. a cégnévre kell/rokon nevére könyvelési okok miatt). Különösen érdemes résen lenni akkor, ha közben folyton arról beszél, hogy mennyire sikeres üzletember, vagy éppen milyen jól keres. Jellemzően az első pár hónapban rendesen fizet, később türelmet kér, majd végül eltűnik.

 

2. A kispénzű

Egy másik véglet: az ilyen típusú - rendszerint kényszerbérlő - nem akar kibújni a fizetés elől, csak nem nagyon vannak megmozgatható tartalékai, likvid eszközei. Nem feltétlenül rosszindulatú, de pénzügyi helyzete nem rendezett, ha nincs idő folyamatosan ellenőrizni a fogyasztás és a befizetéseket, inkább nem érdemes ilyen üzletbe belemenni. Jellemzően a legolcsóbb lakások esetén jelentkezik.

Miről lehet felismerni? Visszafogott, udvarias, ő alig lenne a lakásban. Kauciót próbálja nullára lealkudni (amely műfaj és hazai alkalmazása ingatlanos forrásunk szerint nagyjából a minősíthetetlen jelzővel illethető), felveti, hogy lehetséges-e a hetenkénti fizetés, vagy tudna-e a tulajdonos 1-2 hónap haladékot adni, mindjárt az elején. Egyértelmű jel, ha felveti, hogy a bérleti díj egy részét étkezési utalvánnyal fizetné. Ettől függetlenül meg lehet vele állapodni, ha szimpatikus, és fizetőképesnek tűnik, de szoros pénzügyi kontroll szükséges.

3. A felújítós

Óriási tervekkel érkezik, hosszú távra szeretne maradni, de hát ez a lakás...szóval ezt bizony fel kell újítani - mondja ő, és máris alkudni kezd. Tipikusan a belvárosi, rosszabb állapotú, de jó környéken lévő ingatlanok érdeklik, arról beszél, hogy a felújítás után mennyivel nő majd a lakás értéke, és sokkal könnyebb lesz majd kiadni. Mesterek neveivel, ajánlataival dobálózik, gyors és látványos eredményt ígér - viszont a felújítás árát természetesen lelakná.

Hogyan tárgyaljon? Nem biztos, hogy rossz üzlet, de nagyon észnél kell lenni. Könnyen előfordulhat, hogy - főleg, ha a felújítós bérlő rájön, hogy nem igazán van képben a tulajdonos az árakkal - a megfelelő mesteremberekkel, papíron többszörös árú számlákkal igazolva elvégez egy, a legszükségesebbekre szorítkozó, jórészt optikai tuning felújítást, majd ennek többszörösen túlszámlázott árát hosszú hónapokig, netán egy egész évig "lakja le" - holott az egész renoválás nem került többe 150.000 forintnál. Főleg kisebb lakások esetén veszélyes, amelyek nagyon olcsón látványosra kifesthetők és felcsiszolhatóak.

 

4. A lakásmanager

A jó környéken lévő, jó állapotú - és lehetőleg üres - lakásokra vadászik, azzal a megjegyzéssel, hogy néha egy-két barátja, rokona is az ingatlanban állomásozna rövid ideig. Neki magának eszében sincs a lakásban lakni (éppen ezért az 1-es ponthoz hasonlóan nem annyira érdeklik a részletek), viszont amint a tulajdonos eltűnik a színről máris egy harmadik fél számára adja bérbe az ingatlant, rosszabb esetben ideiglenes munkásszállót, vagy éppen "masszázs-felfrissülés" jellegű vállalkozást indít benne.

Mire vadászik a lakásmanager?

Az olyan lakások érdeklik, ahol a tulajdonos messze lakik (lehetőség szerint külföldön), bankszámlára fizethet, és a helyzetfelmérése alapján különösebben senki nem törődik a lakással, csak jöjjön belőle a pénz. A dolog azért veszélyes, mert a kapcsolódó "vállalkozások" tevékenysége miatt könnyen probléma támadhat különféle hatóságokkal, akik elsőként valószínűleg a tulajdonost fogják felkeresni. A legkeményebb típusa a lakás eladásával is megpróbálkozik. Kiszűrhető, ha diszkréten körülnézünk az első pár hét után, különös tekintettel arra, hogy mennyi csomaggal költözött be - egyáltalán ő lakik-e még ott? Ha bármilyen gyanúnk van, hogy egy lakásmanagerrel állunk szemben, ne engedjük bejelentkezni.

5. A külföldi

Van ilyen is, és olyan is a bérlők között. Általánosítás nélkül az általunk megkérdezett ingatlanosok többsége arról számolt be, hogy a problémás külföldiek jó része általában nem a kontinens nyugati feléről érkezik. Sok lehet a gond a távolabbi országokból érkezőkkel, akiket jó eséllyel kiköltözésük után soha nem lehet utolérni, pénzt rajtuk behajtani pedig lehetetlen.

Kitől kérjük az útlevelét?

A diákokkal általában kevesebb a gond, azt leszámítva, hogy néha zajos házibulit csapnak. Nézzünk utána, hogy tényleg abba a felsőoktatási intézménybe jár-e, amit megemlít - sok tulajdonos egyébként kifejezetten szereti a külföldi diákokat, mert a magyar átlagnál sokkal fizetőképesebbek. Nehezebb az ügy az "üzletemberekkel" - ha a jól menő külföldi cég képviselőjének tűnő bérlő a panellakások között, vagy az alsó árkategóriában keresgél, érdemes gyanút fogni. Ha a tényállás nem egyértelmű, legalább háromhavi kauciót érdemes elkérni, és folyamatosan figyelni a költségeket. Amennyiben úgy érzi - és ez könnyen előfordulhat -, hogy vitás esetben nem rendelkezne elegendő erővel a bérlő kirakásához, vagy fizikai biztonságával kapcsolatban kétségei támadnának, inkább bele se menjen a szerződés megkötésébe.


www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=14&i=160856

 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

... ha a bérlő nem fizet:

http://ingatlanmagazin.com/penz-es-jog/mit-tegyunk-ha-csak-a-tartozasok-maradnak-a-berlo-utan-megoldas-lepesrol-lepesre/












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!